2023. november 13., hétfő

Bibliaóra / Bibliaiskola 2023.11.16. Téma: A Szentlélek

 




 17. A Szentlélek

A Szentlélek pünkösdkor Jeruzsálembe töltetett ki. A pünkösd szó ötvenet jelent. A húsvét utáni ötvenedik napon ünnepeljük. Eredetileg aratási ünnep, a gabona betakarításának ünnepe volt. A Szentlélek kitöltése által a pünkösd Isten aratási ünnepe. Már az Ószövetség is jövendöl a Szentlélek kitöltéséről (Jóel 2,28-32). Jézus többször megígérte, hogy mennybemenetele után eljön a Szentlélek. A Szentlélek kitöltése különféle jelekkel párosult: szél, tűz és nyelveken szólás. A pünkösd legfontosabb eseménye, hogy Péter prédikációjának hatására háromezren jutottak hitre.

A Szentlélek nem személytelen erő, hanem élő személy, a Szentháromság Isten harmadik személye.

A Szentlélek győz meg arról, hogy bűnösök vagyunk, így megtanuljuk, hogy szükségünk van Krisztusra. Óriási viharként ledönt mindent az életünkben, aminek le kell dőlnie, és tűzként tisztítja meg életünket. Ő gyújtja fel szívünkben a szeretet lángját. Ó tesz bennünket Krisztus részesévé. Vezetni, vigasztalni és oltalmazni akarja életünket. Megtanít arra, hogy küzdjünk a test cselekedetei ellen, és teremjük a hit gyümölcseit (Galata 5,19-22). Ezek a Szentiéleknek a különös munkái. Emellett vannak általános munkái is. Például részt vett a teremtésben, közreműködik a gondviselésben. Munkálkodik az emberekben, mint értelmi, tudományos, művészi tehetség.

Olvasd el!

Ezék 37; Jóel 2; Jn 16; ApCsel 2,1-36; Róm 8; 1 Kor 12,1-11.

Bibliatanulmány: ApCsel 2,14-21

1.    Amikor Jeruzsálemben a Szentlélek kitöltetik, Péter beszél az egybegyűlt tömeg előtt.

2.    A 14. versben Péter nagyon merészen beszélt? Miért csodálatos, hogy pont ő?

3.    Mit jelent, hogy a nap harmadik órája? Miért nem lehet az ember akkor részeg?

4.    Miért virradtak fel pünkösddel az utolsó napok? (17. v.)

5.    Jóel szavaiban, melyeket Péter idéz, szó van fiákról és leányokról, ifjakról, öregekről,
szolgákról, szolgálóleányokról, és prófétákról, arról, hogy látásokat látnak és álmokat álmodnak (17-18. v.) Mit jelent mindez?

6.    Milyen szavakkal van szó a 19-20. versekben a visszajövetelről? Mire utal ez?

7.    Mi a Szentlélek eljövetelének nagy célja? (21. v.)

Kérdések

Mit jelent a pünkösd szó szerint?
Hol, mikor töltetett ki a Szentlélek?
Mik a pünkösdi jelek? Mi a jelentőségük?
Sorold el a Szentlélek néhány gyümölcsét!
Nevezz meg néhányat a Szentlélek munkái közül!
Olvasd el az IKorinthus 12,1—11 -et. Említs meg néhányat a Szentlélek ajándékai közül!
Melyik történet az ellenképe a pünkösdi nyelveken szólás csodájának? (1 Móz 11,1-9)
Részt vett-e a Szentlélek a teremtésben is? (1 Móz 1,1-2.)
A Szentlélek erő vagy személy?
1Össze lehet-e hasonlítani a Szentlelket a mi emberi lelkűnkkel?
Mi a Szentlélek jelképe?
Miért nevezik a Szentlelket vigasztalónak is? (Jn14,16)
Nem létezett a Szentlélek pünkösd előtt?
Miért a pünkösd a legkevésbé ünnepelt ünnep?
Pál a 1 Kor 6,19-ben testünket a Szentlélek templomának nevezi. Miért?
Kik a pünkösdisták? Sorolj fel néhány dolgot, amit ők hisznek.
Mi a nyelveken szólás?
Miért imádkozunk a Szentlélek megvilágosító kegyelméért?

Heidelbergi Káté

53. Mit hiszel a Szentlélekről?

Hiszem először, hogy ő valóságos és örök Isten az Atyával és a Fiúval. Másodszor, hogy ő nekem is adatott, engem igaz hit által Krisztusnak és Krisztus minden jótéteményeinek részesévé tesz, vigasztal és velem marad örökké.

1 Móz 1,2; Ézs 48,16; 1 Kor 3,16 6,19; ApCsel 5,3-4; Mt 28,19; 2Kor 1,21-22; Gál 3,14;
1 Pt 1,2; 1 Kor 6,17; ApCsel 9,31; Jn 14,16; 1 Pt 4,14

Idézet

Miért nevezik a Szentlelket vigasztalónak? Mert ő az Isten szerint szomorkodókat poklukból és sötét börtönükből a kegyelem barátságos fényébe hozza ki, és az elcsüggedteket megszólítja, amikor bátorító szóra van szükségük. (Kohlbrugge)

Imádság

A Szentlélek

Szentlélek Isten!
Te átjárod, betöltőd, jelenléteddel eleveníted meg
a testem, a lelkem, az elmém, a szívem, az egész életem.

Drága Szentlélek!
Mint új, és engem szüntelenül megújító
éltető erőt élem át, tapasztalom meg
a Te bennem jelenlétedet.

Köszönöm a lelkesedésemet,
amit Tőled kapok!
Köszönöm a lelkületet,
ami az életemből Általad árad!
Köszönöm a lelkiséget,
amit Veled betöltekezve élhetek meg!
Köszönöm a lelkiismeretet,
amelyet Te élesítesz, tisztítasz bennem!
Köszönöm a Lélekben Testvéreimet,
akikkel Te ölelsz minket egybe,
egy közösséggé, egy néppé,
Isten kiválasztottjaivá.

Kérlek, vizsgáld, tanítsd és bátorítsd minden nap azokat,
akik Istenéi itt, ezen a földön, hogy már most, amíg tart a ma,
Isten Lélek szerinti országának polgáraiként a mindenség
örökkévaló Urát dicsőítve éljenek!

ÁMEN

„Ama vigasztaló pedig, a Szent Lélek, a kit az én nevemben
küld az Atya, az mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe
juttatja mindazokat, a miket mondottam néktek.”
(Jn 14,26)

 

 


HISSZÜK ÉS VALLJUK (17.)

 

A Szentlélek

Olvasmány: ApCsel 2:14-21

„Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok gyermekeiteknek jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ad mennyei Atyátok Szentlelket azoknak, akik kérik tőle?” (Lk 11:13)

 

            A "Hisszük és valljuk" címmel elkezdett sorozatunkban ma a Szentlélek témájához érkeztünk el. A Szentlélek nem egy személytelen erő, hanem a Szentháromság harmadik személye, az Atyának és a Fiúnak Lelke, Aki húsvét után ötvenedik napra, illetve a mennybemenetel után tíz napra, jött el a tanítványokra, és őket apostolokká avatta. A pünkösd eredetileg aratási ünnep volt, a gabona betakarításának ünnepe. A Szentlélek kiköltetése által így lett a keresztyének számára a pünkösd Isten aratási ünnepévé. Már az Ószövetség is jövendöl a Szentlélek kitöltetéséről, ez teljesedett be az első pünkösdkor.

            A Szentháromság első két személyéről, vagyis az Atyáról és a Fiúról szóló keresztyén egyházi tanítás a legtöbb ember számára általában érthető. Ha azonban a Szentháromság harmadik személye, a Szentlélek kerül szóba, sokan elbizonytalanodnak, és nem tudják hová tenni, igazán meghatározni, hogy ki is Ő valójában. Amikor olyan dolgokról van szó a Szentírásban, amit nehéz emberi szavakkal leírni, akkor képekkel, hasonlatokkal próbálja ezt a számunkra érthetőbbé tenni. Mivel a Szentlélek Isten jellemzésével, leírásával is így vagyunk, hogy a földi szavak elégtelenek erre, ezért az Ige jelképekben beszél róla. Próbáljuk meg ma mi is sorra venni a Bibliában található jelképeit a Szentléleknek, s ez alapján megérteni ki is Ő, és miért adatott nekünk.

·        A Szentlélek jelképei a Bibliában

            Az egyik leggyakrabban használt jelképe a Szentléleknek a Bibliában a szél. Jézus így beszél tanítványainak a Lélek munkájáról: „A szél arra fúj, amerre akar; hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön, és hova megy: így van mindenki, aki a Lélektől született.” (Jn 3:8). Ez a kép szinte magától adódik, mert a Szentírás eredeti szövegében a Lélek és a szél megjelölésére ugyanazt a szót használják. Találó egybeesés ez, hiszen mindkettő munkája néha észrevétlen és titokzatos, irányíthatatlan és ugyanakkor mégis valós és letagadhatatlan. Mondhatja-e valaki, hogy nincs szél, amikor itt virágokat termékenyít meg, amott pedig hegyeket gyalul le? Tagadhatjuk-e a Szentlélek hatását, amikor sok szép ígéretünket és fogadkozásunkat Ő vezeti el a megvalósulásig, a gyümölcstermésig, de Ő az, aki a gőg és az elbizakodottság hegyeit ledönti a szívünkben.

            A tanítványok a pünkösd ünnepén a Lélek eljövetelekor elsőként ezt a jelet tapasztalják meg: „hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek.” (ApCsel 2:1-2).

            Gyakran használja a Szentírás az Isten Lelkének kifejezésére a tűz képét is. Lukács evangélista így írja le az első pünkösdkor a tanítványokra kitöltetett Szentlélek csodáját: „Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel.” (ApCsel 2:3-4). Már az Ószövetségben tűzzel szentelte fel Isten a szent sátrat és Salamon templomát. Méltó volt, hogy az apostolokat is a szolgálatra a Lélek tűzkeresztsége szentelje föl. A tűz éget, kifejezi Annak szentségét, Aki „emésztő tűz” (Zsid 12:29). Mennyi égetni való, megtisztítandó dolog van a mi szívünkben is: gyávaság, hitetlenség, tisztátalanság. Gondoljunk Ézsaiás próféta elhívására: „Ekkor megszólaltam: Jaj nekem! Elvesztem, mert tisztátalan ajkú vagyok, és tisztátalan ajkú nép között lakom. Hiszen a Királyt, a Seregek URát látták szemeim! És hozzám repült az egyik szeráf, kezében parázs volt, amelyet fogóval vett le az oltárról. Számhoz érintette, és ezt mondta: Íme, ez megérintette ajkadat, bűnöd el van véve, vétked meg van bocsátva.” (Ézs 6:5-7). A tűz aztán megerősít, megkeményít is, így lesz a vasból acél, a sárból tégla, az agyagból porcelán. Milyen gyönge edények voltak a tanítványok pünkösd előtt, s mivé tette őket a pünkösdi Lélek, bátor hitvallók, hithősök és vértanuk lettek. E jelkép nyomán beszél a magyar néphagyomány píros pünkösd napjáról. Arany János így ír az "ünneprontók" c. versében:

            "Szép piros a pünkösd reggel,

            Mintha tűzzel, Szentlélekkel

             Menny-Föld tele volna.

            E napot fent s lent megülik,

            E nap oly ragyogva nyílik,

            Mint hajnali rózsa."

            A Szentlélek jelképe a Bibliában a víz is. Jézus így szól övéihez: „Aki hisz énbennem, ahogy az Írás mondta, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek!” Ezt pedig a Lélekről mondta, akit a benne hívők fognak kapni, mert még nem adatott a Lélek, mivel Jézus még nem dicsőült meg.” (Jn 7:38-39). Jézus tehát a Szentlelket élő vízhez hasonlította. A szentföldön a patakok, kutak és az esővizet tároló ciszternák a nyári hőségben ki szoktak száradni, de azok a helyek, ahol forrás van, minden időben ontják magukból a tiszta és hűs vizet. Jákób kútjánál, amikor egy samáriai nővel beszélget Jézus, akkor is ezt az élő vizet kínálja fel számára. Isten Lelke ilyen élő vízhez hasonlítható, amely soha ki nem fogy, amely felüdíti a szomjas lelket, elmossa a lélek szennyét, amely gazdagon árad, hogy a Lélek gyümölcseit teremhessük.

            Az Isten lelkét hasonlíthatjuk a lámpáshoz is.  Míg a tűz képénél a Szentlélek égető, tisztító munkáján van a hangsúly, addig a lámpás képe a Lélek megvilágosító hatalmát emeli ki. Az éjszakában az eltévedt vándorok számára a csillagok, vagy éppen távoli városok lámpáinak a fénye jelenthet útbaigazítást. A viharban küzdő hajósok számára pedig a világítótorony fénye jelentheti a megmenekülés zálogát. A Szentlélek világosítja meg bűneinket, a kereszt titkát, Isten és felebarátaink arcát. A Szentlélek világosítja meg előttünk a következő lépést, de a végső célt is. A Jelenések könyve így tesz bizonyságot: „A trónusból villámok törtek elő, hangok és mennydörgések; a trónus előtt pedig hét lámpás égett lobogó lánggal: az Isten hét lelke.” (Jel 4:5).

            Van, amikor úgy beszél a Biblia a Szentlélekről, mint egy ajándékról. Péter apostol pünkösdi beszédében is így tesz bizonyságot a jeruzsálemi nép előtt: „Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg valamennyien Jézus Krisztus nevében, bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát.” (ApCsel 2:38). Az ajándék képe azt fejezi ki, hogy a Szentlélek nem a mi lelkesedésünk eredménye, nem a mi emberi produkciónk, hanem felülről való. Ezért a Szentlelket nem lehet megvásárolni vagy lefizetni, ahogy azt Simon mágus gondolta, aki pénzt kínált az apostoloknak, hogy kézrátétellel adják át neki is azokat a képességeket, amelyekkel az apostolok a Lélek által felruháztattak. A Szentlelket mi nem tudjuk előállítani, és nem is rendelkezhetünk vele, mert mi is csak ajándékba kapjuk Istentől, ezért csak könyöröghetünk érte: „Jövel Szentlélek Úr Isten, Töltsd be szíveinket épen!” (370. dics.)

            További képeket is találhatunk még a Szentírásban a Szentlélek bemutatására. Ilyenek, pl. amikor Jézus a maga helyett küldendő másik pártfogónak nevezi (Jn 16:7) a Szentlelket, valamint a galamb (Mt 3:15), a pecsét (Ef 1:13-14). a zálog (2Kor 1:22) és a kenet (1Jn 2:20) kifejezések is. Valamennyi kép arra szolgál, hogy meglátassa velünk az Ő munkásságát, nehogy úgy járjunk, mint azok a Keresztelő Jánost követő tanítványok, akik Pál apostol kérdésére: "Kaptatok-e Szentlelket, amikor hívőkké lettetek?”, csak ennyit tudnak felelni: „Hiszen még azt sem hallottuk, hogy van Szentlélek.” (ApCsel 19:2)

A Szentlélek munkássága

            A Szentlélek munkája igen sokrétű. Megkülönböztethetjük a Szentlélek munkáját az általános kegyelem világában és különös kegyelem világában. Az első, vagyis az általános kegyelem világában Isten Szentlelke azon munkájáról beszélünk, amely általában minden emberre és az egész teremtett világra nézve vonatkozik.

            Isten Lelke kezdettől fogva azon munkálkodik, hogy a világban a káosz helyett rend és szépség legyen. Már a teremtés hajnalán ezt olvassuk: „A föld még kietlen és puszta volt, a mélység fölött sötétség volt, de Isten Lelke lebegett a vizek fölött.” (1Móz 1:2)

            A Zsoltárok könyve pedig az Isten Lelkének a természetben való szüntelen jelenlétéről és munkálkodásáról tesz bizonyságot: „Ha kiárasztod lelkedet, új teremtmények keletkeznek, és megújítod a termőföld felszínét.” (Zsolt 104:30). Isten Lelkének munkája tehát az is, hogy ő támaszt tavaszt, virágzást és gyümölcsözést a természetben.

            De beszél arról is a Biblia, hogy a Szentlélek munkája az is, hogy képességet ad az embernek a művészeti munkára, és általában adja a tudomány és  a művészet különböző talentumait. Az Ószövetségben a szent sátor elkészítésében részt vevő mesteremberekről ezt mondja az Úr: „Betöltöttem őt isteni lélekkel, bölcsességgel, értelemmel és képességgel mindenféle munkálatra, hogy terveket készítsen az arany, az ezüst és a réz feldolgozására, foglalatba való kövek vésésére, fafaragásra és mindenféle munka elvégzésére. Bölcsességet adok minden hozzáértő ember szívébe, hogy el tudják készíteni mindazt, amit megparancsoltam neked.” (2Móz 31:3-6). De a nép vezetéséhez, és az ország kormányzásához is a Szentlélek munkájára van szüksége a királynak és a vezetőknek. Az ÚR ezt mondta Mózesnek: „Vedd magad mellé Józsuét, Nún fiát, akiben van lélek.” (4Móz 27:18). Majd a Bírák könyvében ezt olvassuk: "Ekkor az ÚR felruházta lelkével Gedeont, az pedig megfújta a kürtöt, és hadba szólította Abíezer nemzetségét." (Bír 6:34).

            A másik fontos területe az Isten Szentlelke munkálkodásának a különös kegyelem világa, vagyis az Istentől elszakadt, a bűn rabságában élő ember megmentésén és megszabadításán munkálkodik. Isten Szentlelke segít bennünket abban, hogy meghalljuk Isten szavát, hogy a bűn útjától megtérjünk Istenhez és a kárhozat helyett az üdvösséget válasszuk. A Szentlélek azonban nemcsak vágyat ébreszt bennünk a kegyelem és az üdvösség után, hanem engedelmességre vezet, életünk irányítója, útmutatója is lesz. Káténk is a Szentlélek munkájának ezt a részét emeli ki: „engem igaz hit által Krisztusnak és Krisztus minden jótéteményeinek részesévé tesz, vigasztal, és velem marad örökké.” (H. K. 53.).

            A Szentlélek hitet ébresztő, megtérésre hívó munkájáról szól a következő történet is. A híres angol evangelizátorról, Whitefield Györggyel kapcsolatosan jegyezték fel a következő történetet. Egyszer egy hajóács is elment meghallgatni a híres evangelizátort. Az igehirdetés meghallgatása után ezt mondta a hajóács: Már sok prédikátort meghallgattam, általában egy prédikáció alatt gondolatban sikerül felépítenem egy egész hajót. Most azonban amikor Whitefieldet hallgattam, egyetlen deszkát sem sikerült felszegeznem, annyira magával ragadott a beszéde.

            Az Ige így figyelmeztet mindnyájunkat arra, hogy engedjük Isten Szentlelkét munkálkodni életünkben: „Ezért, amint a Szentlélek mondja: „Ma, ha az ő szavát halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket, mint az elkeseredéskor, a kísértés napján a pusztában."”(Zsid 3:7-8).

            Isten Igéjét ma kell meghallani, ma kell dönteni Jézus Krisztus mellett, ma kell kérni, hogy Isten Szentlelke bennünk is végezze el újjászülő és megszentelő munkáját.

            Egy kis történet pontosan ezt világítja meg. A történet szerint egyszer gyűlést tartottak az ördögök és a sátán előtt mindegyik beszámolt a maga tevékenységéről. Az egyik így szólt: "én mindenütt azt hirdetem, hogy nincs Isten, nincs mennyország, mindenki élhet nyugodtan a bűneiben." Az ördögsereg megtapsolta, de az ördögfejedelem ezt mondta: "Jó, jó, régi propaganda szövegünk ez, csak az a bökkenő, hogy amikor bajba kerülnek az emberek, még a leghitetlenebb is így kiált fel: Istenem segíts! Ráadásul gyakran a lelkiismeretük is megszólal: Hátha mégis..." Felállt egy másik ördög és ezt mondta: "Én azt hirdetem, hogy a Biblia a papok találmánya, nem érdemes olvasni, divatjamúlt könyv." Az ördögsereg megtapsolta, ám az ördögfejedelem ezt mondta: "ez is a mi régi propagandaanyagunk. De látjátok, ez a könyv mégsem veszít hatásából. újra és újra felfedezik, és naponta milliók olvassák." Már-már úgy tetszett senki sem mer a munkájával előhozakodni, de végül megszólat a legkisebb ördög: "Én azt súgom az embereknek a fülébe, hogy van Isten és igaz a Biblia, szép dolog a megtérés, de még ráérnek megtérni!" Erre a főördög már azt mondta: "Nagyszerű! Te csinálod a legjobban!"

            Ne késlekedjünk hát meghallani Isten hívó szavát, hanem engedjük, hogy Isten Szentlelke még ma elkezdhesse bennünk az ő áldó és megszentelő munkáját. Mert ő az, aki egyrészt megláttatja velünk bűneinket, de ő vezet el oda, hogy felismerjük a kereszt titkát, vagyis, hogy elfogadjuk bűneink bocsánatát is. És végül ő erősíti bennünk az elhatározást és döntést a Krisztus követésére. Isten Lelkének munkáját az életünkben pedig Jézus szerint leginkább a gyümölcsök fogják megmutatnia (Mt 7:20). Pál apostol így ír erről: „A Lélek gyümölcse pedig szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás.” (Gal 5:22). Kérjük hát mi is Isten lelkének munkáját: „Isten élő Lelke, jöjj, áldva szállj le rám, / Égi lángod járja át szívem és a szám! / Oldj fel, küldj el, tölts el tűzzel! / Isten élő Lelke jöjj, áldva szállj le rám!" (463. dics. 1. v.) Ámen.

 

Felhasznált irodalom:

"Hisszük és valljuk" Felkészítő a református keresztyén életre, (Kiadja: A Tolnai Református Egyházmegye, Felelős kiadó: Rácz József, Szerkesztette: Judák Endre)

Fekete Károly: "A Heidelbergi Káté Magyarázata" (Kálvin Kiadó, Budapest 2013)

"Megtaláltuk a Messiást!" Konfirmációi olvasókönyv (Kálvin Kiadó 2

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése