Presbiterképzés: 2024.05.07. Téma: A megtérés

 

28. A megtérés

Isten nem csak megigazítani akar bennünket Krisztus áldozata által, hanem Szentlelke által meg is akar újítani. Ezt nevezzük megtérésnek. A megtérés szó több mint 140-szer fordul elő a Bibliában. Annyit jelent: magába szállás, megfordulás, visszafordulás. Gondoljunk csak a tékozló fiúra, aki magába szállt, elfordult bűneitől, és visszatért apjához.
Különbséget kell tennünk első megtérés és naponkénti megtérés között. Az első megtérés hirtelen történik (Pál), de lehet lassú folyamat is (Timóteus). A naponkénti megtérésre mindenkinek szüksége van. Annyit jelent, hogy egyre inkább Isten útján járunk. Gyűlöljük és elhagyjuk a bűnt. Szokták ezt a régi ember meghalásának és az új ember feltámadásának is nevezni. Ebben
az életben sohasem lehetünk tökéletesek. Az utolsó leheletünkig harcolnunk kell a hit nemes harcát, azaz a régi ember (bűnös) és az új ember (megigazult) harcát. A hivő tehát két ember. Ez után az élet után minden bűntől megszabadulunk. Akkor Istent olyan tökéletesen szolgáljuk, mint egykor a paradicsomban.

Olvasd el!

2Krón 33; Ézs 1; Jer 3; Lk 19,1-10; Jn 15,1-17; ApCsel 9,2-22; Róm 7,13-26.

Bibliatanulmány: Róm 7,18-26
Pál régebbi belső küzdelméről ír. Egyrészt a jót akarja cselekedni, másrészt gyakran a rosszat teszi. Ez arra készteti, hogy így kiáltson fel: „Óh én nyomorult ember” . De arra, is, amikor Szabadítójára gondol: „Hálát adok Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus által” .

1. Lásd a 18. verset. Pál itt a damaszkuszi úton való megtérése előtti életére gondol, vagy az azutánira?
2. Lásd a 19. verset. Miért nem cselekszi Pál a jót? Hiszen azt akarja.
3. Hogy látod egész világosan a 20. versben, hogy Pál két ember?
4. Mire céloz Pál a 22. versben, amikor a belső emberről szól?
5. Mi az a „másik törvény” , amit Pál tagjaiban lát? (23. v.)
6. Pál a 24. versben mélyen felsóhajt. Mit mond, kérdez? Mi a válasz erre a kérdésre?
7. Mutass rá, hogy mi a 18-25. versekben Pál nyomorúsága, szabadulása és hálája.

Kérdések

1. Mi a különbség az első megtérés és a naponkénti megtérés között? Sorolj föl mindkettőre példákat a Bibliából.
2. Mit jelent ez a kifejezés: régi ember és új ember?
3. Az első megtérés mindig hirtelen történik, mint ahogy Pál megtért a damaszkuszi úton?
4. Megtérhetünk-e magunktól?
5. Vannak olyan emberek, akik többé nem követnek el bűnt?
6. Említs olyan embereket a Bibliából, akikben „két ember” volt.
7. Mi a szívből való bánkódás amiatt, hogy Istent bűneinkkel megharagítottuk? (HK 89. felelet) Minden hívőnek azt kell cselekednie?
8. Mi az Istenben való öröm a Krisztus által? (Heid. káté 90. felelet) Minden hívőnek azt kell cselekedni?

ILYEN AZ ÉLETED?

4 évesen: túl fiatal vagy, hogy Istenre gondolj
7 évesen: inkább játszol, mintsem Istenre gondolj
18 évesen: elbizakodottabb vagy, mintsem Istenre gondolj
esküvőd napján: boldogabb annál, hogy Istenre gondolj
családdal: elfoglaltabb annál, hogy Istenre gondolj
betegen: betegebb annál, hogy Istenre gondolj
munkában: több a gondod, mintsem Istenre gondolj
öregen: öregebb annál, hogy Istenre gondolj
HOLTAN: késő, hogy Istenre gondolj.

Idézetek

így szóltam és sírtam összetört szívvel. És íme a szomszéd házból egy hangot hallottam, amint egy fiú vagy lány, ezt nem tudom, éneklő' hangon azt mondta és állandóan ismételte: tolle lege, vedd és olvasd. Arcom azonnal megváltozott, és izgatottan kezdtem gondolkodni, Vajon szoktak-e a gyermekek valamiféle játék közben ilyesmit énekelni, de egyáltalán nem emlékeztem, hogy valahol halottam volna. És miután könnyeimet visszafojtottam, fölálltam, nem tudtam más magyarázatát adni, mint hogy Isten nevében parancsot kaptam, nyissam ki a Könyvet, és az első' fejezetet, melyre rátalálok, olvassam el (...) Fogtam, kinyitottam, és elolvastam azt a helyet, melyre pillantásom eló'ször esett: nem tobzódásokban és részegségekben, nem bujálkodásokban és feslettségekben, nem versengésben és irigységben: hanem öltözzétek fel az Úr Jézus Krisztust, és a testet ne tápláljátok a kívánságokra. Tovább nem akartam olvasni, és nem is volt rá szükség. Mert azonnal, ahogy ezeket a szavakat elolvastam, a nyugalom fénye áradt a szívembe és a kételkedés minden sötétsége eloszlott. (Agustinus: Vallomások, 8. könyv, 12. fejezet)

·         A keresztyén ember élete szakadatlan megbánás. (Luther: a 95 tétel egyike).

·         A jó kegyes cselekedetek sohasem tesznek jó kegyes emberré, de a jó kegyes ember jó kegyes cselekedeteket cselekszik. (Luther)

·         Csak egy kifogásom van a keresztyénekkel szemben: nem az, hogy keresztyének, hanem, hogy nem azok. (Nietzsche)

·         Melyik a leghálásabb teremtmény? Válasz: a kutya. Úgy kell megmaradni a kegyelem mellett, mint a kutya a gazdája mellett. (Kohlbrugge: Kérdések és feleletek)

·         Mind a meg nem tért, mind a megtért ember bűnös. De a meg nem tért ember a bűn után fut; a megtért ember után pedig a bűn fut.

Imádság

Jó úton

Megtaláltalak,
mert megnyitottad,
mert megmutattad
az önmagadhoz
vezető utat.

Meg-megindulok,
bár gyengeségem,
tört reményem
szinte
visszafog.

De mégis,
és benned bízva csak,
járok, mert jó úton halad,
tudom, a sorsom,
hisz megtaláltalak.

Ámen

 

„És mondván: Bétölt az idő, és elközelített az Istennek országa; térjetek meg, és higyjetek az evangyéliomban.” (Mk 1,15)

https://www.presbiterkepzes.hu

Ifjúsági Nap: 2024.05.11. Mórágy

 

„Magyar Református Egység Napja”

M E G H Í VÓ

A Baranyai Református Egyházmegye,

a Tolnai Református Egyházmegye,

a Somogyi Református Egyházmegye,

a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház

elnökségei, illetve

a Pécsi Református Kollégium és a Filharmónia Magyarország NKFT vezetősége

 

tisztelettel meghívják Önt és kísérőjét

a „Magyar Református Egység Napja”

alkalmából megrendezésre kerülő ünnepi hangversenyre

Helyszín: Kodály Központ (Pécs, Breuer Marcell sétány 4.sz.)

Időpont: 2024. május 22. 18.30

 

 

Műsoron G. F. Händel művei a Capella Savaria és a Purcell Kórus előadásában,

vezényel Vashegyi György, Kossuth- és Liszt-díjas karmester

 

Köszöntőt mond Balog Zoltán,

a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke.

Házigazda Dr. Hoppál Péter egyházzenész, zsinati- és országgyűlési képviselő.

 

 

………….borostyán motívum borostyán motívum borostyán motívum…(színes grafika)…

 

Részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Részvételi szándékukat 2024. május 10-ig szíveskedjenek jelezni a baranyai.em@reformatus.hu e-mail címen!

 

Fontosabb tudnivalók az alkalomról:

 

A három szomszédos egyházmegye (Somogy, Tolna, Baranya), valamint a határon túli Alsó-Baranya és Szlavónia (Horvátország) magyar reformátusok közössége a 15 éve életre hívott „Magyar Református Egység” történelmi és egyháztörténeti jelentőségét hangsúlyozza a közös ünnepi megemlékezéssel. A hitbéli összetartozás jegyében fontosnak tartjuk megjeleníteni egységünket a hagyományos erkölcsi és szellemi értékektől egyre távolodó világunkban.

Közös ünneplésünk másik oka, hogy az idén alapításának 30 éves jubileumát ünnepli a Pécsi Református Kollégium. A mára 14 tagintézményt és 1800 diákot számláló intézmény a régió (a három egyházmegye és a határon túli, Horvátország magyar településeinek) gyermekeit fogadja és neveli immár három évtized óta magas szakmai és missziós elhivatottsággal. Az ünnepi hangverseny az intézmény pedagógusainak, dolgozóinak és diákjainak a tiszteletére is szól.

Az ünnephez méltó műsoron a Filharmónia Magyarország szervezésében az angol barokk zene királyi szerzője, Georg Friedrich Händel művei szólalnak meg nagyszerű előadókkal. Elhangzik az Agrippina nyitány; az A-moll concerto grosso. Op. 6. No.4.; Silete Venti; a G-moll oboaverseny; valamint a monumentális Dixit Dominus zsoltár-oratórium. A zeneművekről és az előadókról a részletes ismertetést a helyszínen kapható műsorlapok tartalmazzák.

A hangverseny szünetében szeretetvendégségre várjuk testvéreinket és vendégeinket. Az ünnepi est 18.30-kor kezdődik, ekkor hangzanak el a köszöntések és igei áldások, a hangverseny 19 órakor kezdődik. A gépkocsival érkezők részére parkolásra a helyszínen a Kodály Központ és a Tudásközpont parkolójában van lehetőség.

Szükség esetén kérdéssel, észrevétellel dr. Nagy Annához, a Baranyai Ref. Egyházmegye főgondnokához lehet fordulni (tel: +36/ 30 260-39-34, email:  tata.anna52@gamil.com.)

Nagy szeretettel várjuk a testvéreket, hogy együtt legyünk, együtt ünnepelhessük hitünket, magyarságunkat, egységünket.

 

„Ez a nap az, amelyet az Úr rendelt; örvendezzünk és vígadjunk ezen!”

 

       

Presbiterképzés: 2024.04.09. Téma: A mennyország kulcsai

 

27. A mennyország kulcsai

Jézus beszélt a mennyország kulcsairól. Ezek nyitják és zárják a mennyországot. Ezek a kulcsok az igehirdetés és az egyházi fegyelem. Az igehirdetés: a hívőknek hirdettetik, hogy bűneik bocsánatot nyernek, ha az evangélium ígéreteit igaz hittel elfogadják. A hitetleneknek és azoknak, akik nem térnek meg, Isten haragja hirdettetik. Ezért szükséges és komoly dolog az igehirdetés.
Az egyházi fegyelem: Pál az lKor 12,12-27-ben a gyülekezetei testhez hasonlítja. A gyülekezet tagjai olyanok, mint az igazi test tagjai. Krisztus a fej. Figyeljünk csak erre a képre. Ha például a hüvelykujj beteg, meg kell gyógyíttatni; ha gyógyíthatatlan beteg, akkor le kell amputálni, másként az egész kéz, sőt az egész test megbetegszik. így van az egyházfegyelemmel is: így kell a gyülekezet egészségét megőrizni, hogy folt vagy ránc nélkül állhasson az ő feje, Krisztus előtt (Ef 5,27). Ha ez a fegyelem hiányzik, az egyház beteg.

Bibliatanulmány: Mt 18,15-22
Mi történjék, ha a gyülekezet egy tagja vétkezik? Jézus példát ad „az egyházi fegyelem” gyakorlására. A cél nem az elbukott testvért eltaszítani, hanem, amennyiben lehetséges, szeretettel visszavinni és így megtartani.

1. Ki a 15. versben említett atyafi?
2. Jézus a 15-17 versekben három dolgot említ, melyet meg kell tenni, ha egy atyafi kitart a bűn mellett. Mik ezek?
3. Mit kell értenünk a 17. versben a gyülekezet alatt?
4. Mit jelent: tekintsd olyannak, mint a pogányt vagy a vámszedőt? (17. v.)
5. Mit jelentenek a 18. versben ismételten előforduló oldani és kötni szavak?
6. A 20. verset érthetjük az istentiszteletre is? Ha igen, akkor hogyan?
7. Miért mondja Péter, hogy „hétszer is”? (21. v.) És miért mondja Jézus, hogy hetvenszer hétszer is?

Kérdések

1. Miért fontos az igehirdetés?
2. Mi az igehirdetés?
3. Említs példákat az „egyházi fegyelemre” az Ószövetségben és az Újszövetségben.
4. Mi az egyházi fegyelem célja?

Imádság

A mennyország kulcsai

A fejezetben olvasottak alapján fogalmazd meg saját imádságod!

„Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent Léleknek temploma, a melyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi vagytok?“ (1 Kor 6,19)

https://www.presbiterkepzes.hu

 

 

Ünnepi istentiszteletek a Bonyhádon:

„Krisztus feltámadott!  Valóban feltámadott!”

Áldott húsvéti ünnepeket kívánunk!

 

Ünnepi istentiszteletek a Bonyhádon:

Nagypéntek 10:00 – istentisztelet

Húsvétvasárnap 10:00 – istentisztelet úrvacsorával

Húsvéthétfő 10:00 – istentisztelet

 

Ünnepi istentiszteletek a szórványokban:

Kéty: Húsvétvasárnap 15:00

Presbiteri Bibliaóra: 2024.03.26. Téma: 26. Az úri szent vacsora

 

26. Az úri szent vacsora

Az úri szent vacsorát Jézus szerezte a szenvedése és halála előtti estén. Úgy rendelkezett, hogy tanítványai megünnepeljék azt, amíg vissza nem jön. Az úri szent vacsora a páska (2Mózes 12) helyébe lépett. Ahogy a páska Izráel népét az Egyiptomból való szabadulásra emlékeztette, úgy juttatja eszünkbe az úrvacsora azt, hogy Krisztus megszabadított minket a bűn hatalmából. Ahogy a páska alkalmával a népnek a páskabárány ajtófélfára kent vére jelentette a biztonságot, úgy nyújt védelmet a bűnösnek Krisztus
vére. Az úrvacsora jegyei a kenyér és a bor. A kenyér, melyet megtörünk, Krisztus megtört testére mutat. A bor, melyet kitöltünk, Krisztus vérére utal.
Az úri szentvacsora célja, hogy a gyenge hitet erősítse. Az úrvacsora tehát nem (erős) hitünk jutalma, hanem Isten kegyelmének megpecsételése.

Az Úrvacsorában három elemet különböztetünk meg:

1.     Emlékvacsora. Krisztus halálára és szenvedésére irányítja figyelmünket és tudatosítja bennünk, hogy Krisztus áldozata ott és akkor az én bűneimért is történt, (múlt)

2.     Közös vacsora Krisztussal és egymással, (jelen)

3.     Krisztus visszajövetelére figyelmeztet, (jövő)

Az úrvacsorát önvizsgálat előzi meg (lKor 11,28). Hogy ez mi, arról a Heidelbergi Káté 81. kérdésében és feleletében olvashatunk:

Kik járulhatnak az Úr asztalához?

Azok, akik bűneik miatt bánkódnak, mindazáltal bíznak abban, hogy bűneik meg vannak bocsátva, és más egyéb gyarlóságuk a Krisztus szenvedése és halála által be van fedezve, egyszersmind kívánják is, hogy mindinkább erősödjenek a hitben, és jobbuljanak a keresztyéni életben. A meg nem térők ellenben, valamint a képmutatók, kárhozatot esznek és isznak önnön maguknak.

A római katolikus egyház azt tanítja, hogy a kenyér és a bor a misében átváltozik Krisztus valóságos testévé és vérévé. Ezt nevezzük transsubstantiationak. Luther tanítása szerint Krisztus valamiképpen ott van a kenyérben és a borban. Kálvin azt mondja, hogy Krisztus igéje és Szentlelke által van jelen. Zwingli azt tartotta, hogy az úrvacsora csak emlékvacsora.

Idézetek

·         A sákramentumban eledelt kapsz, hogy éhségedet és ínségedet csillapítsd. Meghívó vendéglátód szégyenére éhen maradsz, ha távol maradsz. (B. Smijtegelt)

·         Az úrvacsora senkit sem kötelez semmi olyanra, amire nem kötelezte volna már a keresztség is. (W. Teellinck: Önvizsgálat az Úrvacsorára készülve)

·         Kérdés: Különösképpen mikor nem szabad az úrasztalától távol maradnom? Felelet: Amikor bűneim miatt nem látok tisztán és mégis szívesen viszontlátnám és átölelném Üdvözítőmet. (Kohlbrugge: Kérdések és feleletek).

Bibliatanulmány: 1 Kor 11,23-29

1. Pál szószerint az Úrtól vette a tanítását? (23. v.)
2. Miért mondja Pál: azon az éjszakán, melyen elárultaték: (23. v.)
3. Mit jelent: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre? (24. és 25. v.)
4. Mit jelent: E pohár amaz új testámentom az én vérem által? (25. v.)
5. Mi az Úr halálának hirdetése? (26. v.) Hogy hirdeted?
6. Hogy veheted méltatlanul az úrvacsorát? (27. v.)
7. Miért kell az úrvacsorázónak magát megpróbálnia? Hogy teszed azt? (28. v.)
8. Mi az önvizsgálat célja? (28. v.)
9. Mit jelent ítéletet enni és inni?

Kérdések

1. Mi mutat az ószövetségi páskában az úri szent vacsorára?
2. Mire céloz Pál az 1 Kor 5,7-ben, amikor ezt írja: „A mi húsvéti bárányunk” a Krisztus, megáldoztatott érettünk?
3. Mikor szerezte Krisztus az úri szent vacsorát? (Mt 26,26-30.)
4. Minek a helyébe jött az úri szent vacsora?
5. Milyen félreértések támadtak Korinthusban az úrvacsorát illetőleg? (1 Kor 11,20-34)
6. Mondd meg, mik a jegyek az úrvacsorában. Mire mutatnak azok?
7. Mi a transsubstantiatio tana?
8. Miért kell előbb konfirmálnunk, mielőtt úrvacsorázunk?
9. Mi a kapcsolat a keresztség és az úrvacsora között?
10. Hogyan készülünk az úrvacsora vételére?
11. Történik az úrvacsoránál is áldozat? Miért nem szükséges többé?
12. Úrvacsorázhatnak gyermekek is?

Heidelbergi Káté

78. Átváltozik-e a kenyér és a bor Krisztus valóságos testévé és vérévé?

Nem. Ahogy a keresztség vize sem változik át Krisztus vérévé, és nem az mossa le a bűnöket, hanem csak isteni jegy és zálog. Ugyanígy az úrvacsorai kenyér sem változik át Krisztus testévé, hanem a sákramentumokra való tekintettel és a Szentlélek közlésmódja szerint nevezzük Krisztus testének. Mt 26,29; Mk 14,24; 1Kor 10,16-17. 1 1,26-28; 1Móz 17,10-

79. Akkor miért nevezi Krisztus a kenyeret az ő testének, és a poharat az ő vérének, illetve az ő vére általi új szövetségnek? Pál apostol pedig miért beszél a Krisztus testével és vérével való közösségről?

Krisztus alapos okkal mondja ezt. Nemcsak tanítani akar minket, hogy lelkünket úgy táplálja megfeszített testével és kiontott vérével örök életre, ahogyan mi tápláljuk földi testünket kenyérrel és borral, hanem ezzel a látható jeggyel és záloggal egészen bizonyossá akar tenni minket, hogy egyrészt a Szentlélek munkája által olyan valóságosan részesedünk az ő testében és vérében, mint amilyen valóságos az, hogy e szent jegyeket az ő halála emlékezetére elfogyasztjuk; másrészt, hogy a Krisztus szenvedése és engedelmessége annyira a miénk, mintha mi magunk szenvedtünk volna el mindent, és mi magunk tettünk volna eleget a bűnért.

81. Kik járuljanak az Úr asztalához?

Azok, akik bánkódnak bűneik miatt, ám bíznak abban, hogy Isten bűneiket megbocsátotta, a még meglévő gyengeséget Krisztus szenvedése és halála elfedezte, és igyekeznek hitüket erősíteni és életüket megjobbítani. A meg nem térők és a képmutatók viszont ítéletükre esznek és isznak.

A személyes imádságodba foglald bele: a bűnbánat gondolatait, a hit és a reménység szavait, a fohászodat hassa át az az öröm, hogy Isten kegyelmének Krisztus érdeméért te is részese lehetsz.

„Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, a míg eljövend.” (1Kor 11:26)

https://www.presbiterkepzes.hu

 

Ünnepi istentiszteletek a Bonyhádon

 

Ünnepi istentiszteletek a Bonyhádon:

Kedd 18:00 – Presbiteri Bibliaóra

Nagypéntek 10:00 – istentisztelet

Húsvétvasárnap 10:00 – istentisztelet úrvacsorával

Húsvéthétfő 10:00 – istentisztelet

 

Ünnepi istentiszteletek a szórványokban:

Kéty: Húsvétvasárnap 15:00

 

EGYHÁZFENTARTÓI JÁRULÉK:

Kérjük a gyülekezet tagjait, hogy az egyházfenntartói járulék befizetésével és egyéb adományaikkal legyenek szívesek támogatni az egyházközség fenntartását és működését!

 

HÁLAÁLDOZATUNK:

Isten iránti hálával köszönjük meg a Testvérek imádságait, szolgálatát és adományait, amelyekkel hozzájárulnak a gyülekezet működéséhez.

Adakozás, járulék befizetés banki utalással:

Bonyhádi Református Egyházközség

71800013-11116264 (Takarék Bank)

(A megjegyzés rovatba kérjük, feltüntetni, hogy az utalt összeg „adomány” vagy „járulék”)