A tíz szűz példázata
Olvasmány: Mt 25:1-13
„Vigyázzatok
tehát, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok! (Mt 25:13).
Adventtel egy új egyházi év vette
kezdetét. Advent emlékeztet minket arra,
hogy keresztyén reménységünk része az, hogy Krisztus visszajön! Talán keveset
beszélünk erről, mert a mi református hagyományainkban erre kisebb hangsúly
esik, mint más protestáns egyházaknál, de nem szabad erről megfeledkeznünk. Ha a
mindennapi rohanásban nem is jut időnk Jézus visszajövetelére gondolni, most az
advent ideje újra felhívja a figyelmünket erre a kérdésre.
A Biblia világosan beszél nekünk Jézus
második eljöveteléről. Ez éppolyan biztos, mint hogy már egyszer itt járt Jézus
a földön. A próféták megjövendölték Jézus első eljövetelét, és ez be is
teljesedett. A Szentírás azonban ugyanilyen bizonyossággal beszél Krisztus
második eljöveteléről is: „És akkor feltűnik az Emberfiának jele az
égen, akkor jajgat a föld minden nemzetsége, és meglátják az Emberfiát eljönni
az ég felhőin nagy hatalommal és dicsőséggel.” (Mt 24:30. Jézus azt
ígéri tanítványainak, hogy amiképpen eljött egyszer, hogy a mi megváltónk
legyen, azonképpen fog eljönni másodszor úgy, mint a világ ítélőbírója. Akkor
majd meglátják őt az élők, és a halottak egyaránt, mert azok is feltámadnak
majd. Meglátják őt azok, akik hittek benne, de azok is, akik nem hittek benne.
Míg Jézus első eljövetelekor csak kevesen várták őt, ezt a második találkozást
senki nem kerülheti el.
Jézusnak több példázata is szól az ő második
eljöveteléről. Ma a tíz szűzről szóló példázat van előttünk. Még mielőtt
rátérnénk a példázat üzenetére néhány dolgot tudnunk kell vele kapcsolatban.
Először is azt, hogy mint általában minden
példázat esetében, így itt sem kell a történet minden egyes elemét feltétlenül
valamilyen lelki tartalommal megtölteni. Tehát nem kell arra törekednünk, hogy
az olajnak, a lámpásnak, az edényeknek megkeressük a lelki megfelelőjét. Elég,
ha arra figyelnünk, hogy mi a példázat fő üzenete. Jézus itt az Ő második
eljövetelét egy menyegzőhöz hasonlítja, amelyben Ő a vőlegény és az Egyház a
menyasszony.
Másodszor azt is tudnunk kell, hogy abban az
időben az volt a szokás, hogy a menyegző hét napig tartott. Az ünnepséget a lány
apjának a házánál tartották és az utolsó napon a vőlegény eljött, hogy menyasszonyát
hazavigye a saját házába. Ez általában éjfélkor történt. A menyasszony házánál
virrasztva várták a vőlegény érkezését. A tíz szűz ezekre a várakozókra utal.
Nekik illett készenlétben lenni, éberen várakozni. A vőlegény házánál aztán az
ünnepség tovább folytatódott.
A példázat fő üzenete az utolsó mondatban
hangzik el: „Vigyázzatok tehát, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok! (Mt 25:13). Mivel tehát nem tudjuk,
mikor fog visszajönni a mi Vőlegényünk, Jézus, ezért készen kell lennünk minden
percben arra, hogy találkozzunk vele. A készenlét azért fontos, hogy
bemehessünk vele a menyegzőre, és ne maradjunk le a nagy eseményről. Nézzük meg
most részletesebben is a példázat üzenetét!
1.
Nem mindenki
jut a mennyországba
A tíz szűz példázatának első fontos üzenete
arról szól, hogy nem minden szűz megy be a vőlegénnyel a menyegzőre: „Azután bezárták az ajtót. Később
megérkezett a többi szűz is, és így szóltak: Uram, uram, nyiss ajtót
nekünk! Ő azonban így válaszolt: Bizony mondom nektek, nem ismerlek
titeket.”
(Mt 25:10-11). Ennek a jelenetnek az üzenetét lefordítva úgy is mondhatnánk, hogy
nem mindenki megy be a mennyek országába. A Biblia Jézus második eljöveteléről
úgy beszél, mint egy menyegzői lakomáról. Az Egyház, vagyis a Jézust várók
közössége, a mennyasszony, és Jézus a vőlegény, aki hamarosan megérkezik, hogy
együtt ünnepeljen az övéivel. A Jelenések könyve így ír erről a menyegzőről: „Örüljünk
és ujjongjunk, és dicsőítsük őt, mert eljött a Bárány menyegzője, felkészült
menyasszonya, és megadatott neki, hogy felöltözzék fényes, tiszta gyolcsba: ez
a gyolcs a szentek igaz cselekedeteit jelenti. Így szólt hozzám: Írd meg:
Boldogok, akik hivatalosak a Bárány menyegzőjének vacsorájára!” (Jel
19:7-9). Arra a menyegzőre, amelynek a színhelye a mennyország, azonban, Jézus
szerint, nem fog mindenki bejutni. Bármennyire is szimpatikus nekünk az a
nézet, hogy Isten majd a végén úgyis mindenkinek megbocsát és majd mindenki a
mennybe jut, ez a Biblia alapján nem állja meg a helyét. Jézus szerint, ahogyan
az öt balga szűz kint maradt, ugyanúgy mindazok, akik nem bánták meg bűneiket,
nem tértek meg és nem hittek Jézus Krisztusban, kint maradnak a külső
sötétségben. Ez a „kint maradás” pedig
a Biblia szerint az elkárhozást jelenti. A példázat szerint a menyegzőre csak
azok a szüzek jutnak be, akik készen vannak. Készen lenni pedig nem jelent
mást, mint megtérni bűneinkből és hinni Jézus Krisztusban, mint egyedüli
Szabadítónkban. Ahogy ezt Péter hirdette az első pünkösd alkalmával: „Tartsatok
tehát bűnbánatot, és térjetek meg, hogy eltöröltessenek a ti bűneitek; hogy
eljöjjön az Úrtól a felüdülés ideje, és elküldje Jézust, akit Messiásul rendelt
nektek.” (ApCsel 3:19-20)
2.
Nem mindenki
van készen
A példázat második fontos üzenete arra
figyelmeztet, hogy nem mindenki van készen arra, hogy beléphessen a menyegzőre.
Aki pedig időben nem készül el, az lemarad a nagy alkalomról. Vagyis aki elvesztegeti
az Istentől kapott kegyelmi időt, az helyrehozhatatlan hibát követ el. A balga
szüzek az utolsó pillanatban kapnak észhez. Mivel ők is be akartak menni a
menyegzőre, mindent meg is tesznek ezért, mégis kívül maradnak, mert nincsenek
ott, amikor megérkezik a vőlegény: „Amíg azok vásárolni voltak, megjött a
vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre. Azután bezárták az
ajtót.” (Mt 25:10). Miután rádöbbentek arra, hogy kívül rekedtek, hiába
zörgetnek, hiába könyörögnek, már nem juthattak be a menyegzőre, mert az ajtó
zárva van.
Jézus ebben a példázatában világossá teszi,
hogy itt a földi életünkben dől el üdvösségünk kérdése. Ha a nekünk adott
kegyelmi időben, vagyis a nekünk adott földi életünk során nem találtuk meg
Jézust, akkor nincs még egy második esély a bejutásra. Nincs tisztító tűz sem,
ahol még felkészülhetünk az üdvösségre. Ez a történet arra figyelmeztet minket,
hogy ne halogassuk a megtérést, az gondlován, hogy van még időnk. Mivel a
szüzek nem tudták a Vőlegény pontos megjelenésének idejét, ezért mindig készen
kellett lenniük. Ha halogatjuk a megtérést, mondván, hogy majd a halálunk
előtti utolsó percekben is ráérünk, akkor úgy járhatunk, mint a balga szüzek. A
példázatbeli balga szüzek számára túl késő volt, hiába mentek el és vásároltak olajt
a lámpásaikba, amikor visszatértek, kiderült, hogy az ajtó végleg bezárult.
Tehát, aki nincs készen, aki nem tett rendet az életében, aki nem tért meg
idejében, az nem jut be a mennybe, és második lehetőség nincs. Krisztus a
menybemenetelével megnyitotta számunkra az utat. A Zsidókhoz írott levél ezt így
mondja: „hogy megragadjuk az előttünk levő reménységet. Ez a reménység
lelkünknek biztos és erős horgonya, amely behatol a kárpit mögé, ahova
elsőként bement értünk Jézus, aki Melkisédek rendje szerint főpap lett örökké.”
(Zsid 6:19-20).
De a Biblia azt is világossá teszi, hogy ez
az út nem marad nyitva örökre. Amikor Jézus másodszor is eljön, és az ő
menyasszonya, az őbenne hívők serege bevonul a mennyországba, az út végleg
lezárul: „Azután bezárták az ajtót. Később megérkezett a többi szűz is, és
így szóltak: Uram, uram, nyiss ajtót nekünk! Ő azonban így válaszolt:
Bizony mondom nektek, nem ismerlek titeket.” (Mt 25:10-11). Azok maradnak
kint, akiket Jézus nem ismer, akik számára idegenek. Mégpedig azért idegenek,
mert nem voltak készen, amikor még lett volna lehetőségük, nem bánták meg
bűneiket, nem tértek meg, nem volt számukra fontos, hogy megismerjék Jézust.
Amikor Jézus zörgetett az ő szívük ajtaján akkor nem voltak hajlandók kinyitni
az ajtót, megnyitni a szívüket Jézus előtt. A Jelenések könyvében így olvassuk
Jézusnak a laodicei gyülekezethez intézett szavait: „Íme, az ajtó előtt állok, és
zörgetek: ha valaki meghallja a hangomat, és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz,
és vele vacsorálok, ő pedig énvelem.” (Jel 3:20). Így amikor pedig ők
zörgetnek majd a menny kapuján, azzal kell szembesülniük, hogy az zárva marad
előttük, mert a Vőlegény nem ismeri őket.
Vigyázzunk tehát, mert a megtérés, az Istenhez
fordulás halogatása végzetes lehet. Ezért szól nekünk is a figyelmeztetés: „Ma,
ha az ő szavát halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket.” (Zsid
3:7-8).
3.
Mi a halogatás
oka?
Ezek után fel kell, hogy tegyük a kérdést,
hogy mi lehet ennek a végzetes halogatásnak az oka?
Ehhez érdemes
megvizsgálnunk a balga szüzek jellemét. Mi volt a döntő különbség azok között,
akik bejutottak a menyegzőre és azok között, akik nem? A közfelfogás úgy
tartja, hogy vannak jó emberek és rossz emberek, így a jó emberek kerülnek a
mennybe, a rossz emberek pedig a pokolba. A Biblia azonban nem így beszél az
emberekről. A Római levélben így ír Pál apostol: „Nincs igaz egy sem, nincs,
aki értene, nincs, aki Istent keresné. Mind letértek az útról,
elfajzottak, nincs, aki jót tenne, nincs egy sem.” (Rm 3:10-12).
Ha a saját érdemeinkre nézünk, akkor nincs
egyetlen jó ember sem, mert a bűn mindnyájunk életében jelen van. Így,
mindnyájan kegyelemre szoruló bűnösök vagyunk. Csak Jézus helyettes áldozatának
elfogadása által igazulhatunk meg.
A példázatban Jézus nem jókról és rosszakról
beszél, hanem bölcsekről és balgákról. A Biblia az emberiséget bölcsekre és
bolondokra osztja. Jézus szerint a bölcsek azok, akik életüket kősziklára,
tehát Krisztusra építik, a bolondok pedig azok, akik homokra, vagyis, önmagukra,
vagy egyéb múlandó dolgokra építik. Krisztus ezért nevezi bolondoknak az
elkárhozókat.
Bolondságuk lényege a felelőtlen,
meggondolatlan életvitelükben nyilvánul meg. Így bolond ember az, aki nem
készül a Krisztussal való találkozásra, aki úgy gondolja, hogy mindez nem fog
úgysem bekövetkezni. Bolond, aki jobban bízik magában vagy mások véleményében,
mint Jézus Krisztus szavában. De azért is nevezi bolondoknak őket, mert bolond
az, aki kihagy egy ilyen menyegzőt. Bolond az, aki nem fogadja el a meghívást
erre a menyegzőre, s arra hivatkozik, hogy neki most fontosabb dolgai vannak.
Bolond az, aki a menyegző helyett a fogcsikorgatást, a külső sötétséget
választja. Utólag az elkárhozók is meglátják és felismerik majd a bolondságukat,
de akkor már túl késő lesz, arra, hogy bármit is helyrehozzanak.
Bolondok
vagyunk, ha annyi figyelmeztetés és tanítás után, mégis lemaradunk a
menyegzőről. Bolondok vagyunk, ha nem viszünk magunkkal olajt, azaz nem
készülünk a Krisztussal való találkozásra.
4.
Mit jelent a készenlét?
Miután a balga szüzek jellemét megvizsgáltuk,
nézzük meg az okos szüzek jellemét is. Milyen az üdvözülők jelleme? Miben mások
ők, mint a többiek? Miben van az ő bölcsességük?
Jézus elmondja a példázatban, hogy az okos
szüzek abban voltak mások, hogy ők előrelátóak voltak és vittek magukkal olajt
a lámpásukhoz. A balgák is várták a vőlegényt, de ők mégsem vették komolyan a találkozást,
nem készítettek olajt, vagyis csak látszólag voltak készen, de valójában üres
volt a lámpásuk.
A Biblia világosan elmondja, hogy akik
bejutnak majd a mennybe, nem a jóságukért üdvözülnek, nem azért mert kevésbé
bűnösek, hanem egyedül Isten kegyelméből. Itt a példázatban Jézus bölcseknek
nevezi azokat a szüzeket, akik bemennek a Vőlegénnyel a menyegzőre. De miben is
áll ez a bölcsesség?
Sok olyan embert ismerünk, akiről elsőre úgy
tűnik, hogy hisznek Istenben. De jó néhányan mégsem fognak üdvözülni közülük egyszerűen
azért, mert a szívük nem Jézusé. Lehet, hogy járnak templomba, vallásos életet
élnek, böjtölnek, adakoznak, és igyekeznek jót cselekedni, csak épp a szívüket
nem adják oda Istennek. Hiányzik szívükből az őszinte bűnbánat. Így, amit
tesznek, nem szívből teszik. Nem mindegy tehát, hogyan készülünk, és miben
látjuk a készülés lényegét. A bölcs szüzek előrelátóak voltak, és vittek olajt
magukkal. A keresztyén élet tehát kitartást, türelmet, éberséget igényel.
A példázat alapján levonhatjuk a tanulságot,
hogy amiképpen más olajával nem lehet világítani, úgy más hitével sem lehet
üdvözülni. Nem tud felkészülni senki sem helyettünk a Krisztussal való
találkozásra. Amit nekünk kell megtennünk, azt nem teheti meg más helyettünk.
Jézus példázatában az a megdöbbentő, hogy még
az okos szüzek is elalszanak: „Mivel pedig a vőlegény késett, mindnyájan elálmosodtak,
és elaludtak.” (Mt 25:5). Ne lepődjünk meg tehát azon, ha még a
legbuzgóbb hitű keresztyének is elszunnyadnak és meglankadnak, ha a bibliaolvasást
és az imádkozást elhanyagolják, ha keresztyén kötelességeiket elmulasztják
teljesíteni. A bölcsek ugyanúgy alszanak, mint a bolondok. Ezért ne engedjük,
hogy a világ elringasson bennünket, hanem inkább legyünk mi azok, akik
felébresztünk másokat is: „Ébredj fel, aki alszol, támadj fel a
halálból, és felragyog neked a Krisztus.” (Ef 5:18). Ámen.
GYÜLEKEZETI ALKALMAINK:
Vasárnap
10:00 – istentisztelet
11:00 – konfirmációi
felkészítés
Kedd 17:00
– Bibliaóra – dec. 13. elmarad!
Adventi hangverseny
2022. december 18.-án 10:00 órai kezdettel a Bonyhádi Református Templomban
az istentiszteleten adventi és karácsonyi dalokkal szolgál a Felvidékiek Bonyhádi
Egyesületének Énekkara. Az istentisztelet után a gyülekezeti teremben
szeretetvendégség lesz. Mindenkit szeretettel várunk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése