Dél-Tolnai Református Gyülekezetek
Csendes Délutánja
A
Tolnai Református Egyházmegye egy egész, mégis praktikusságra hivatkozva 2
részre osztották. Így lelkészek és gyülekezetek az egészben ritkábban
találkozunk egymással, viszont a részekben gyakoribbak a találkozások. Az
északi rész Sztáray Mihályról kapta a nevét. Ki is volt ez a reformátor? Sztárai
valószínűleg Sztárán (Zemplén) született; a ferences rendbe lépve, Sárospatakon kezdte
és Padovában fejezte
betanulmányait. 1524 körül Palóczi Antal udvari
papja lett Sárospatakon, akivel együtt részt vett a mohácsi csatában is. 1528-ban otthagyva a rendet, a reformáció tanait
kezdte terjeszteni, előbb Sárospatakon, azután máshol is. 1544 tavaszától Laskón működött
és hét év alatt folytonos küzdelemmel, sőt élete gyakori veszélyeztetésével Baranyában és Szlavóniában 120
protestáns egyházat alapított.Valószínűleg 1551-ben ellátogatott Tiszántúlra,
Debrecenben
és Gyulán időzhetett
huzamosabban. Az általa alapított egyházak számára 1553–ban a szuperintendensi hivatalt
is szervezett, mit természetesen ő maga foglalt el. Ugyanez évben tolnai pap
lett; 1554–ben Szegedi Kis Istvánnak volt
kénytelen átengedni a baranyai püspökséget; ő pedig a Tolna megyében és
talán a Baranya megye északi részében levő egyházak kormányzását folytatta. Innen az északi körzet neve.
A
Dél-Tolnai rész pedig Méliusz Juhász Péterről kapta a nevét, aki a Somogy megyei Horhiban született 1532-ben.
Ezt a falut a törökök elpusztították. Méliusz
református püspök, egyháztudós, író, botanikus, a magyarországi reformáció legeredetibb és legnagyobb, legszélesebb hatású vezéregyénisége. Tanulmányait Tolnán és Sárváron
végezte, ahol eleinte lutheránusnak nevelték,
de aztán Szegedi Kis István hatására
magával ragadta a helvét reformáció szelleme. Ezután 1556. október 25-én
beiratkozott a wittenbergi egyetemre,
ahonnan magisteri címmel jött haza. 1558-tól protestáns lelkész Debrecenben, ahol
hamarosan a kálvinista tanok
hirdetője lett. Ő szervezte meg a Magyarországi Református Egyházat.
Az első magyar nyelvű botanikai, gazdasági
és orvostudományi munka szerzője, ebben közli az első adatokatMagyarország (Debrecen környéke) flórájához.
A református egyház megszilárdítását szolgálta vitairataival, prédikációival,
imakönyvével,kátéjával, agendájával. Herbárium című
műve az első magyar orvosi füveskönyv. Ilyen reformátor őseink voltak.
Ha
ők gyalog fantasztikusan hosszú utakat tettek meg, nekünk autóval közlekedő
embereknek miért esne nehezünkre a találkozás? Talán idő hiány miatt? Talán a
rossz idő miatt? Bár az idő nem volt derűs 2014. február 23-án vasárnap
délután, bár a 13 meghívott Dél-Tolnai gyülekezetből csak 5 képviseltette
magát, mégis majdnem kicsinek bizonyult a decsi faluház kisterme, ahol 16
gyerek és 80 felnőtt gyűlt egybe a biblia szava, Isten igéje köré. „Áldjad
lelkem, áldjad életem, mindig áldjad az Urat, énekelte az új éneket, a lelkes
gyülekezet, majd Papp Zsolt Endre helyi lelkész köszöntője után az áhitat arról
szólt, hogy „az Emberfia azért jött, hogy megkeresse, megtartsa, vagyis
megmentse, ami elveszett.” Miért?
Mert
mindannyian fontosak vagyunk Istennek. Ehhez kapcsolódott az előadás, amit
Marco van Weenen de Leeuw az egyházmegye missziói munkatársa a kegyelemről.
Istentől kegyelmet nyert emberek vagyunk. Közben a gyermekek külön teremben
éneklés és játék után szintén az elveszett juh példázata alapján hallhattak Isten
szeretetéről.
Az
együttlétet bőséges szeretetvendégség zárta. Köszönjük a helyet ahol lehettünk
Decs Nagyközség Önkormányzatának, a segítséget a Faluház dolgozóinak, s a sok
süteményt és minden mást a Decsi Református Egyházközség tagjainak.
Papp
Zsolt Endre ref. lelkész
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése