26. Az úri szent vacsora
Az úri szent vacsorát Jézus szerezte a szenvedése és
halála előtti estén. Úgy rendelkezett, hogy tanítványai megünnepeljék azt, amíg
vissza nem jön. Az úri szent vacsora a páska (2Mózes 12) helyébe lépett. Ahogy
a páska Izráel népét az Egyiptomból való szabadulásra emlékeztette, úgy
juttatja eszünkbe az úrvacsora azt, hogy Krisztus megszabadított minket a bűn
hatalmából. Ahogy a páska alkalmával a népnek a páskabárány ajtófélfára kent
vére jelentette a biztonságot, úgy nyújt védelmet a bűnösnek Krisztus
vére. Az úrvacsora jegyei a kenyér és a bor. A kenyér, melyet megtörünk,
Krisztus megtört testére mutat. A bor, melyet kitöltünk, Krisztus vérére utal.
Az úri szentvacsora célja, hogy a gyenge hitet erősítse. Az úrvacsora tehát nem
(erős) hitünk jutalma, hanem Isten kegyelmének megpecsételése.
Az Úrvacsorában három elemet különböztetünk meg:
1. Emlékvacsora. Krisztus halálára és szenvedésére
irányítja figyelmünket és tudatosítja bennünk, hogy Krisztus áldozata ott és
akkor az én bűneimért is történt, (múlt)
2. Közös vacsora Krisztussal és egymással, (jelen)
3. Krisztus visszajövetelére figyelmeztet, (jövő)
Az úrvacsorát önvizsgálat előzi meg (lKor 11,28). Hogy
ez mi, arról a Heidelbergi Káté 81. kérdésében és feleletében olvashatunk:
Kik járulhatnak az Úr asztalához?
Azok, akik bűneik miatt bánkódnak, mindazáltal bíznak
abban, hogy bűneik meg vannak bocsátva, és más egyéb gyarlóságuk a Krisztus
szenvedése és halála által be van fedezve, egyszersmind kívánják is, hogy
mindinkább erősödjenek a hitben, és jobbuljanak a keresztyéni életben. A meg
nem térők ellenben, valamint a képmutatók, kárhozatot esznek és isznak önnön
maguknak.
A római katolikus egyház azt tanítja, hogy a kenyér és
a bor a misében átváltozik Krisztus valóságos testévé és vérévé. Ezt nevezzük
transsubstantiationak. Luther tanítása szerint Krisztus valamiképpen ott van a
kenyérben és a borban. Kálvin azt mondja, hogy Krisztus igéje és Szentlelke
által van jelen. Zwingli azt tartotta, hogy az úrvacsora csak emlékvacsora.
Idézetek
·
A sákramentumban eledelt kapsz, hogy
éhségedet és ínségedet csillapítsd. Meghívó vendéglátód szégyenére éhen
maradsz, ha távol maradsz. (B. Smijtegelt)
·
Az úrvacsora senkit sem kötelez semmi
olyanra, amire nem kötelezte volna már a keresztség is. (W. Teellinck:
Önvizsgálat az Úrvacsorára készülve)
·
Kérdés: Különösképpen mikor nem szabad
az úrasztalától távol maradnom? Felelet: Amikor bűneim miatt nem látok tisztán
és mégis szívesen viszontlátnám és átölelném Üdvözítőmet. (Kohlbrugge: Kérdések
és feleletek).
Bibliatanulmány:
1 Kor 11,23-29
1.
Pál szószerint az Úrtól vette a tanítását? (23. v.)
2. Miért mondja Pál: azon az éjszakán, melyen elárultaték: (23. v.)
3. Mit jelent: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre? (24. és 25. v.)
4. Mit jelent: E pohár amaz új testámentom az én vérem által? (25. v.)
5. Mi az Úr halálának hirdetése? (26. v.) Hogy hirdeted?
6. Hogy veheted méltatlanul az úrvacsorát? (27. v.)
7. Miért kell az úrvacsorázónak magát megpróbálnia? Hogy teszed azt? (28. v.)
8. Mi az önvizsgálat célja? (28. v.)
9. Mit jelent ítéletet enni és inni?
Kérdések
1.
Mi mutat az ószövetségi páskában az úri szent vacsorára?
2. Mire céloz Pál az 1 Kor 5,7-ben, amikor ezt írja: „A mi húsvéti bárányunk” a
Krisztus, megáldoztatott érettünk?
3. Mikor szerezte Krisztus az úri szent vacsorát? (Mt 26,26-30.)
4. Minek a helyébe jött az úri szent vacsora?
5. Milyen félreértések támadtak Korinthusban az úrvacsorát illetőleg? (1 Kor
11,20-34)
6. Mondd meg, mik a jegyek az úrvacsorában. Mire mutatnak azok?
7. Mi a transsubstantiatio tana?
8. Miért kell előbb konfirmálnunk, mielőtt úrvacsorázunk?
9. Mi a kapcsolat a keresztség és az úrvacsora között?
10. Hogyan készülünk az úrvacsora vételére?
11. Történik az úrvacsoránál is áldozat? Miért nem szükséges többé?
12. Úrvacsorázhatnak gyermekek is?
Heidelbergi Káté
78. Átváltozik-e a kenyér és a bor Krisztus valóságos
testévé és vérévé?
Nem. Ahogy a keresztség vize sem változik át Krisztus
vérévé, és nem az mossa le a bűnöket, hanem csak isteni jegy és zálog. Ugyanígy
az úrvacsorai kenyér sem változik át Krisztus testévé, hanem a sákramentumokra
való tekintettel és a Szentlélek közlésmódja szerint nevezzük Krisztus
testének. Mt 26,29; Mk 14,24; 1Kor 10,16-17. 1 1,26-28; 1Móz 17,10-
79. Akkor miért nevezi Krisztus a kenyeret az ő
testének, és a poharat az ő vérének, illetve az ő vére általi új szövetségnek?
Pál apostol pedig miért beszél a Krisztus testével és vérével való közösségről?
Krisztus alapos okkal mondja ezt. Nemcsak tanítani
akar minket, hogy lelkünket úgy táplálja megfeszített testével és kiontott
vérével örök életre, ahogyan mi tápláljuk földi testünket kenyérrel és borral,
hanem ezzel a látható jeggyel és záloggal egészen bizonyossá akar tenni minket,
hogy egyrészt a Szentlélek munkája által olyan valóságosan részesedünk az ő
testében és vérében, mint amilyen valóságos az, hogy e szent jegyeket az ő
halála emlékezetére elfogyasztjuk; másrészt, hogy a Krisztus szenvedése és
engedelmessége annyira a miénk, mintha mi magunk szenvedtünk volna el mindent,
és mi magunk tettünk volna eleget a bűnért.
81. Kik járuljanak az Úr asztalához?
Azok, akik bánkódnak bűneik miatt, ám bíznak abban,
hogy Isten bűneiket megbocsátotta, a még meglévő gyengeséget Krisztus
szenvedése és halála elfedezte, és igyekeznek hitüket erősíteni és életüket
megjobbítani. A meg nem térők és a képmutatók viszont ítéletükre esznek és
isznak.
A személyes imádságodba foglald bele: a bűnbánat gondolatait, a hit és a reménység szavait,
a fohászodat hassa át az az öröm, hogy Isten kegyelmének Krisztus érdeméért te
is részese lehetsz.
|
„Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, a míg eljövend.” (1Kor 11:26) |
|
https://www.presbiterkepzes.hu |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése