2014. február 25., kedd

Dél-Tolnai Református Gyülekezetek csendes Délutánja


Dél-Tolnai Református Gyülekezetek

Csendes Délutánja


A Tolnai Református Egyházmegye egy egész, mégis praktikusságra hivatkozva 2 részre osztották. Így lelkészek és gyülekezetek az egészben ritkábban találkozunk egymással, viszont a részekben gyakoribbak a találkozások. Az északi rész Sztáray Mihályról kapta a nevét. Ki is volt ez a reformátor? Sztárai valószínűleg Sztárán (Zemplén) született; a ferences rendbe lépve, Sárospatakon kezdte és Padovában fejezte betanulmányait. 1524 körül Palóczi Antal udvari papja lett Sárospatakon, akivel együtt részt vett a mohácsi csatában is. 1528-ban otthagyva a rendet, a reformáció tanait kezdte terjeszteni, előbb Sárospatakon, azután máshol is. 1544 tavaszától Laskón működött és hét év alatt folytonos küzdelemmel, sőt élete gyakori veszélyeztetésével Baranyában és Szlavóniában 120 protestáns egyházat alapított.Valószínűleg 1551-ben ellátogatott  Tiszántúlra,  Debrecenben  és  Gyulán  időzhetett huzamosabban. Az általa alapított egyházak számára 1553–ban a  szuperintendensi   hivatalt is szervezett, mit természetesen ő maga foglalt el. Ugyanez évben tolnai pap lett; 1554–ben Szegedi Kis Istvánnak volt kénytelen átengedni a baranyai püspökséget; ő pedig a Tolna megyében és talán a Baranya megye északi részében levő egyházak kormányzását folytatta. Innen az északi körzet neve.

 

A Dél-Tolnai rész pedig Méliusz Juhász Péterről kapta a nevét, aki a Somogy megyei Horhiban született 1532-ben. Ezt a falut a törökök elpusztították.  Méliusz református püspök, egyháztudós, író, botanikus, a magyarországi reformáció legeredetibb és legnagyobb, legszélesebb hatású vezéregyénisége. Tanulmányait  Tolnán  és   Sárváron  végezte, ahol eleinte lutheránusnak nevelték, de aztán Szegedi Kis István hatására magával ragadta a helvét reformáció szelleme. Ezután 1556. október 25-én beiratkozott a wittenbergi egyetemre, ahonnan magisteri címmel jött haza. 1558-tól protestáns lelkész Debrecenben, ahol hamarosan a kálvinista tanok hirdetője lett. Ő szervezte meg a Magyarországi Református Egyházat.  Az első magyar nyelvű botanikai, gazdasági és orvostudományi munka szerzője, ebben közli az első adatokatMagyarország (Debrecen környéke) flórájához. A református egyház megszilárdítását szolgálta vitairataival, prédikációival, imakönyvével,kátéjával, agendájával. Herbárium című műve az első magyar orvosi füveskönyv. Ilyen reformátor őseink voltak.

 

Ha ők gyalog fantasztikusan hosszú utakat tettek meg, nekünk autóval közlekedő embereknek miért esne nehezünkre a találkozás? Talán idő hiány miatt? Talán a rossz idő miatt? Bár az idő nem volt derűs 2014. február 23-án vasárnap délután, bár a 13 meghívott Dél-Tolnai gyülekezetből csak 5 képviseltette magát, mégis majdnem kicsinek bizonyult a decsi faluház kisterme, ahol 16 gyerek és 80 felnőtt gyűlt egybe a biblia szava, Isten igéje köré. „Áldjad lelkem, áldjad életem, mindig áldjad az Urat, énekelte az új éneket, a lelkes gyülekezet, majd Papp Zsolt Endre helyi lelkész köszöntője után az áhitat arról szólt, hogy „az Emberfia azért jött, hogy megkeresse, megtartsa, vagyis megmentse, ami elveszett.” Miért?

Mert mindannyian fontosak vagyunk Istennek. Ehhez kapcsolódott az előadás, amit Marco van Weenen de Leeuw az egyházmegye missziói munkatársa a kegyelemről. Istentől kegyelmet nyert emberek vagyunk. Közben a gyermekek külön teremben éneklés és játék után szintén az elveszett juh példázata alapján hallhattak Isten szeretetéről.

Az együttlétet bőséges szeretetvendégség zárta. Köszönjük a helyet ahol lehettünk Decs Nagyközség Önkormányzatának, a segítséget a Faluház dolgozóinak, s a sok süteményt és minden mást a Decsi Református Egyházközség tagjainak.

 

Papp Zsolt Endre ref. lelkész

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése